Kedd reggel

 

Közzétéve: 2019. április 23.                                                                                                                                                 Szerző: Vécsei Péter

Volt egyszer, hol nem volt egy babszem, amelyet egy már kiszáradt, korábban óriásira nőtt növény helyére lett elültetve, 2009.március 9-én. Ez a babszem egy nagyon különleges fajta volt, mivel pénzzel kellett locsolni ahhoz, hogy növekedjen. A növényke gyorsan kicsírázott, szárba szökkent és elkezdett kifejlődni. Napról-napra nagyobb lett. Az első hónapokban még sokan azt mondták, hogy satnya is, csúnyácska is, nem lesz belőle semmi, hamar elszárad ez is.

Ám a gazdák eltökélték, hogy mostantól minden másképp lesz (this time is different), és annyi pénzzel fogják locsolni a pénzcsapból, amennyit a földkerekség még nem látott. Először csak egy Bernanke nevű farmer locsolgatta pénzzel bőséggel, majd szép lassan a többi gazda is táplálni kezdte a babocskát, sorban jött Carney gazda, Kuroda gazda és Draghi gazda is. Az emberek örültek, hogy szépen gyarapszik a kis fuszulyka, azt érezték, hogy egyre nagyobb növényük évről-évre több betevőt biztosít számukra, így, ha van elég táplálék lehet költeni másra is, a fejlett birodalmak és a feltörekvő országok is szépen gazdagodtak .

Négy elteltével már akkora volt, mint a korábbi - 2008-ban kiszáradt - paszulyde csak nőttön-nőtt továbbra is. Voltak időszakok, amikor levelei kicsit megsárgultak 2011-ben és 2015-ben is, amikor híre ment, hogy a Bernanke farmert váltó Yellen gazdasszony nem akar egyre több pénzt locsolni, de Yellen -. nagyon ügyesen - csak annyit tett, hogy nem nyitotta ki jobban a pénzcsapot. A többiek eközben szorgalmasan folyatták a pénzt, így csak nem fonnyadt el az amúgy egyre terebélyesebb növény, sőt egy másik csatornán, Xiaochuan kínai gazda is kinyitotta a pénzcsapot.

rates

Újabb napos évek következtek, így a földről nézve már nem is látszott a paszuly teteje. De Yellen gazdasszony is pihenni tért, helyére pedig 2018-ban Powell farmer érkezett, aki szigorú tekintettel mérte fel az életerős babot és azt gondolta, hogy az infláció nevű fertőzés megelőzésére kicsit kevesebb pénzt pumpál a talajra. Az „ilyen földművesek” generációk óta jól tudják, hogy a túl nagyra nyitott pénzcsap hatására korábban is mindig felütötte fejét az infláció, amely végzetes volt egy életerős növényre is.

Történt azonban, hogy a paszuly tavaly ősszel - már a pénzhiány puszta említésétől is - hirtelen száradásnak indult és fonnyadni kezdett. Függő lett a paszuly, pénzfüggő.

Powell farmer annyira megijedt, hogy miatta fog elpusztulni az égig érő paszuly, hogy azon nyomban vissza is vonta a határozott elképzelését a kevesebb öntözésről, miközben Draghi gazda is újra locsol, ahogy a csövön kifér.

A fuszulyka pedig idén olyan hévvel kezdett újra hajtani, amilyet a világ nem látott emberöltőnyi ideje.

Hát itt tartunk most.

Van egy paszulyunk, ami a szenvedélybetegség tüneteit mutatja. Belső hőmérséklete felszökött a normális 16,6-ról a 31-es szintre (Schiller P/E szerinti értékeltség), és minél magasabbra nő annál több pénz kell az életben tartásához.

Van öt gondos gazdánk az amerikai, a brit, a japán, az európai és a kínai, akik kezelik a legnagyobb pénzcsapokat, miközben nagyon félnek az inflációs fertőzéstől, de még inkább attól, hogy miattuk szárad ki a növény.

Egyikőjük sem szeretné, hogy nevük bekerüljön a mesekönyvekbe, és generációk hallgassák a történetet az emberről, aki először elzárta a pénzcsapot és emiatt elpusztult az égig érő paszuly. Hát ezért magasodhat még sokáig, néha meg-meg pihenve, elérve a csillagokat.

Néha a mesék valóssággá válnak, máskor a valóságból kerekednek mesék.

Itt a vége, fuss el véle, kerek erdő közepébe!