Kedd reggel

 

Az információ alapú társadalom alapja az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata, és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Az információ előállítása az „okos eszközöknek” hála robbanásszerűen növekedett az utóbbi egy évtizedben, aminek kezdeti szimbolikus lépése volt az első igazi okostelefon, az Iphone bemutatása. Az okos telefon penetráció robbanásszerű növekedésével párhuzamosan nemcsak az adatok tárolása, hanem azok rendszerezése és feldolgozásának igénye is felmerült a felhasználói élmény és persze a remélt haszon reményében. Ehhez a feladathoz azonban nemcsak a programozási készségekre, hanem jelentős mennyiségű számítási és memória kapacitásra van szükség, amivel a memória-chip gyártók nehezen tudnak lépést tartani.

Az elmúlt évek kapcsán számos alkalommal felmerült a kérdés, hogy a hagyományos befektetések mellett milyen egyéb, diverzifikációra alkalmas befektetési instrumentum létezik. Nyilvánvalóan elsőre az ingatlan jön szóba, de általában az mindenkire számára ismert és általában már birtokolt befektetés.

Egy érdekes cikkre (worlds-money-markets-one-visualization) figyeltem fel pár héttel ezelőtt, amely azt próbálta bemutatni, hogy a Földön található vagyonok milyen formában léteznek, vannak befektetve. A főbb befektetési formák a következők voltak, mint készpénz, arany, betét, kötvény, részvény, ingatlan és származtatott termékek. A cikk nagyon hatásosan szemléltette apró pici kockákkal, amelynek darabja 100 milliárd US dollárnak felel meg, hogy egyes befektetési formák, hogyan aránylanak egymáshoz. A Föld teljes vagyona 6 600 db ilyen kockának felel meg.

A cím hatásvadász, de a Facebook és a Cambridge Analytica botránya után az ember kíváncsi lesz, vajon mennyiért is kereskednek a személyes adataival az interneten. 

A napokban Donald Trump az Egyesült Államok elnöke az alumíniumra 10%-os, míg az acélra 25%-os importvám kivetését helyezte kilátásba, melyre válaszul az ország legfőbb kereskedelmi partnerei az amerikai árukra viszontvám bevezetését tervezik. Az amerikai retorika időközben fellazult ugyan, azonban a tőkepiacok egy esetleges kereskedelmi háború kirobbanásától tartanak, ami jelentősen visszavetheti az elmúlt évtizedekben csúcsra járatott globalizáció szintjét. Milyen legyen egy ország kereskedelempolitikája? Ki nyer, és ki veszít valójában a kereskedelmi korlátozásokkal?