Piaci kommentár

 

A lassan, de folyamatosan kamatot emelő amerikai jegybank és az emiatt emelkedő hozamkörnyezet, illetve a kockázatvállalási kedv mérséklődése a feltörekvő piacokat kedvezőtlenül érintette az elmúlt hetekben (értve ez alatt a részvényeket, kötvényeket és devizákat is), ami tükröződött a régiós devizák árfolyamában is. Április közepe óta folyamatosan gyengülő pályán mozognak, de leginkább a forint és a zloty esett; nagyjából kéz a kézben 3%-ot.

Forint árfolyam ingadozás és ami mögötte van

Forrás: Bloomberg

Ha hátrébb lépünk, ez a mozgás nyilván eltörpül a török líra vagy az argentin peso-hoz viszonyítva, és Magyarország helyzete sokkal kedvezőbb fundamentális szempontból is. Más kérdés, hogy a nagybefektetők ezt figyelembe vették-e az elmúlt hetek döntéseinél, vagy csak egyszerűen egy kalapba tették a régiót Törökországgal. A hazai költségvetés helyzete továbbra is fegyelmezett, jóval 3% alatti a hiány évek óta, az adósságállomány csökkenő tendenciát mutat, ráadásul folyó fizetési mérlegünk is a GDP 2,5-3%-át elérő többletet termelhet idén és a következő években, ami némi védőernyőt jelent a drasztikus leértékelődés ellen.

Kockázatot jelent ugyanakkor az infláció erősödése, amit a befektetők egyre inkább áraznak a hozamgörbe rövid végén, és kérdés, hogy az MNB milyen lépésekkel és milyen ütemben reagál majd erre a jövőben, de a drasztikus forint-leértékelődés nem segíti érdemben a gazdasági növekedést, így ezt valószínűleg nem néznék jó szemmel a döntéshozók.

A forint elmúlt hetekben látott trendszerű gyengülése elsősorban külső tényezőknek tudható be, nem a hazai fundamentumok változásának. 2015 óta az euró/forint árfolyam jellemzően a 305-320-as sávban ingadozott.