Kedd reggel

 

Szerző: Lesták Richárd az Oraculum alap kezelője

Miközben az USA kereskedelmi háborúkkal fenyegetőzik és vámokkal próbálja fenntartani globális vezető gazdasági nagyhatalmi státuszát (vagy inkább „megpróbálja lenyomni” az egyre feljebb törő trónkövetelőket), érdekes, hogy egyre lejjebb csúszik a világ leginnovatívabb nemzeteinek sorában. Legalábbis a Bloomberg Innovációs Indexe szerint, az index 2013-as indulásától számítva az első helyről a kilencedik helyre csúszott le 2019-re. Meggyőződésem, hogy az Egyesült Államok nagyhatalommá válásában a múltban az egyik legmeghatározóbb tényező gazdaságának versenyképessége volt, amit a technológiai elsősége és a folyamatos innovatív környezetet megalapozó befogadó intézményrendszere biztosított. Az ország a 19-20. század során ontotta magából a feltalálókat, a Szilícium-völgy mindig is az információs technológia úttörőinek az álma volt (és ez még ma is így van), azonban talán kissé meglepő módon mára a világ leginnovatívabb nemzetévé több felmérés alapján is Németország vált. Márpedig a hosszú távú gazdasági növekedés szempontjából a termelékenység (amit az innovációk megalapoznak) egyáltalán nem elhanyagolható dolog, amit biztosan nem az egymásra kölcsönösen kivetett vámok fognak megalapozni.

A Bloomberg által számolt innovációs index az egyes nemzetek innovációs képességeit méri olyan szempontok alapján, mint például a kutatási és fejlesztési tevékenység intenzitása, a termelékenység, a high-tech megoldások, a felsőoktatás minősége és a szabadalmak száma.

Ez alapján Németország több szempontból is a legjobbak közé került köszönhetően például a fejlett feldolgozóiparának, a high-tech megoldások alkalmazásának és a szabadalmak számának. Ezzel szemben a hátrányok közé sorolható, hogy a kutatásra és fejlesztésekre szánt költések harmada az autószektorhoz köthető, és a szolgáltató szektorhoz kapcsolódó innovációkban relatív lemaradása van az országnak. A húsz legnagyobb kutatási és fejlesztési költésekkel rendelkező vállalatok felét még mindig az Egyesült Államok technológiai szektora adja, azonban a második helyen négy vállalattal Németország áll, ezek a Volkswagen AG, Daimler AG, Siemens AG és a Bayer AG.

Ez valamelyest összhangban áll azzal, hogy a World Economic Forum Globális Versenyképességi Riportja alapján 2019-ben a vizsgált 149 ország közül szintén első helyre került Németország az innovációs képesség tekintetében.

Napjainkban az innovációk jelentős része a feldolgozóiparhoz kötődik, ugyanis épp most ebben a szektorban láthatunk gyökeres átalakulásokat, amit a fogyasztói igények megváltozása mellett a hatékonyság jelentős növelése is ösztönöz. Nem csak az autószektort érintő átalakulások sorolhatók ide, hanem tulajdonképpen erről szól az ipar 4.0 koncepció, ami a termelési folyamatok teljes átalakulását foglalja össze.

Az ipar 4.0 kilenc főbb terültre osztható fel, amelyek együttes alkalmazása a jelenlegi termelési folyamatokat a várakozások szerint sokkalta hatékonyabbá fogják tenni. Többek között az adatok valósidejű gyűjtése és elemzése, a termelőeszközök egymással való kommunikációja javítani fogja a termékminőséget, és a raktárkészletek és költségek csökkentésén keresztül növelni fogja a termelés hatékonyságát. Ez minden bizonnyal jelentős változásokat fog okozni a vállalatok és régiók versenyképességében is, amely változás már a fent idézett riportokban is láthatóvá vált.

Az ipar 4.0 főbb területei a big data és elemzés, a robotika, a szimuláció, a horizontális és vertikális rendszerintegráció, az IoT, a kiberbiztonság, a felhő technológia, a 3D nyomatás és a kiterjesztett valóság talán ma még kicsit futurisztikus hangzással bírnak, azonban már egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra. Az elmúlt években a számítástechnológia olyan fejlettségi szakaszba ért, ami már lehetővé teszi a mindennapi működés során keletkező óriási adathalmaz összegyűjtését és elemzését. Mindez megkönnyíti a valós idejű döntéshozatalt, a személyre szabott ügyfélkiszolgálást, valamint elősegíti a hibás termékek számának csökkentését. Az ipari gyártás során alkalmazott robotok egyre inkább önállóvá válnak, egyre magasabb együttműködésre képesek egymással és emberekkel, és tanulási képességeik is egyre fejlettebbek. Emellett fizikai összehasonlításban egyértelműen hatékonyabbak, hiszen nem fáradnak el, hosszabb műszakokban működtethetőek. A szimulációnak köszönhetően valós idejű adatok felhasználásával egy virtuális valóságban lehet „tesztelni” a termék, gép vagy szolgáltatás működését lehetőséget teremtve ez által a működés során várható hibák előzetes felismerésére és kijavítására.

A felsorolt újítások kisrészét használjak csak jelenleg a világban, azonban a BCG elemzőház felmérése alapján a német vállalatok úttörőként az első helyen állnak a jövő gyára koncepció kidolgozásában. Az elemzőház becslése szerint az ipar 4.0 a német feldolgozóipar termelékenységét legalább 90 milliárd euróval fogja emelni a következő öt-tíz évben. Egyes szektorok számára ez akár 20-30 százalékos termelékenységnövekedést is jelenthet, míg például az autógyártók 10-20 százalék közötti hatékonyság javulást érhetnek el a gyártás során. A munkaerőpiacra is jelentős hatást gyakorolhat mindez, az elemzőház szerint a következő tíz évben 6 százalékos mértékben járulhat hozzá a német foglalkoztatáshoz. Az alacsonyabb képzettséget igénylő munkaerőre kisebb lesz a kereslet, azonban magasan képzett komplex IT tudással rendelkező szakemberekre egyre nagyobb számban lesz szükség a jövő gyárában. A munkaerő kereslet ilyen irányú változásához természetesen az oktatási rendszernek is alkalmazkodnia kell majd.

A megváltozott fogyasztói igények kiszolgálása óriási kihívás elé állítja az ipari termelésben résztvevő vállalatokat. A szabványosított tömeggyártás helyett egyre inkább az egyedi igények kiszolgálására kell helyezni a hangsúlyt, ami a termékek komplexitását folyamatosan növeli. Ez különösen igaz az autógyártókra, gondoljunk csak bele hány fajta modell és mennyi egyedi igény közül választhatunk, amikor új autót vásárolunk. Az alábbi ábra jól szemlélteti az ipari termelés komplexitásának időbeli változását. A múltban egyedi termékek kisszámú előállítása volt csupán lehetséges, majd a tömeggyártás megjelenésével a nagyszámban gyártott szabványosított termékek kerültek előtérbe. Napjainkra azonban a fogyasztók egyedi igényeit is kiszolgálni képes, akár nagyszámú termék előállítására is képes gyártási folyamat vált szükségessé.

A minél magasabb innovációs képesség egy gazdaság számára a hosszú távú növekedés egyik legfontosabb tényezője. Az ipar 4.0 vagy más néven a negyedik ipari forradalom napjainkban zajlik, melynek következtében a feldolgozóipar óriási változások küszöbén áll és egyre több felmérés mutatja azt, hogy a német gazdaság élen jár a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Ezzel szemben például az Egyesült Államok egyre hátrébb kerül az innovatív nemzetek listáján, ami akár egy hosszú távú hatásokkal járó kritikus fordulat kezdete is lehet az ország életében.

Kedves Látogató!
Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató