Kedd reggel

 

Szerző: Köber Péter, az MKB Treasury Intézményi Sales Desk vezetője

Az első blogbejegyzésem címét egy hollywoodi filmből kölcsönöztem és úgy döntöttem megtartom ezt a szokásom. A világ most segítségért kiállt, remélem, hogy nem James Bondnak kell megmentenie, az emberiség önerőből képes lesz rá. Különben félő, hogy a gonosz elleni férfias küzdelemben és az ellenállhatatlan Bond lányok csábítása közben még Őfelsége legtitkosabb ügynöke is megfertőződne a koronavírussal.

A válsághelyzetek pszichológiája hasonló, ezért azt gondolom, érdemes egy kicsit visszatekinteni a 11 évvel ezelőtti történésekre. A 2008-as válság (kék) és a jelenlegi időszak (zöld) VIX index alakulását összehasonlítva feltételezhető, hogy a piaci kilengéseknek és az árfolyameséseknek még nincs vége. 2008-ban a hirtelen árfolyamesést és a vele járó volatilitás megugrását még 2 pánikszerű momentum követte rövid időn belül. Az átlagosnál magasabb volatilitás pedig még hónapokig jelen volt a piacokon.

A kormányok és nemzeti bankok mentőcsomagjai jelenleg nyugtatólag hatnak, de lehet, hogy ez csak pillanatnyi fellélegzésre lesz elegendő.

Ugyanez figyelhető meg magában az S&P indexben is (az ábrán ráadásul nem látszik az akkori mélypont, ami csak 6 hónappal később következett be):

A gazdasági hatások sokkal mélyebbek lehetnek, már csak azért is, mert a GDP nagy részét adó szolgáltató szektor közvetlenül érintett. Az első adatok is ezt tükrözik:

  2008/09-es mélypont 2020. március 
IFO üzleti várakozások (Németország)   79.2  79.7
Markit szolgáltatások PMI (Németország)  41.3  34.5
Új munkanélküli segély kérelmek (USA)   665 ezer  3283 ezer
MBA lakáshitel kérelmek változása (USA)  -28.7%    -29.4%

Egy 2-3 hónapos, közel teljes leállás a szolgáltató szektorban és az iparban önmagában akkora visszaesést okozhat a GDP-ben, mint a teljes 2008-as válság, amely aztán 10% fölötti munkanélküliséget és átlagosan 20% körüli ingatlanáresést hozott. A nagyon rugalmas amerikai munkaerőpiacon már jelentkeznek a hatások. Eurózóna pedig még nagyobb hátrányból indul, az előző válság problémái sok periféria országban még nem oldódtak meg, erre rakódik majd rá az eddig zászlóshajónak tartott jármű- és gépipar várható összeomlása.

A leállás után valószínűleg jelentős számú fertőzött marad a világban, a jelenlegi cél az új megbetegedések számának csökkentése/kordában tartása, hogy az egészségügyi ellátórendszert ne sokkolják. A legfontosabb kérdés, hogy mi lesz utána, hogyan fog történni az „újraindítás”. A távol-keleti országok akkor döntöttek a korlátozások megszüntetéséről, amikor már nem nőtt az új fertőzöttek száma érdemben. Jelen állás szerint azonban Európában és Amerikában ez az állapot nagyon sokára jöhet el vagy az is előfordulhat, hogy nem is jön el egy védőoltás vagy ellenszérum kifejlesztéséig. Ez pedig akár egy évig vagy tovább is eltarthat. Az újraindításról a döntést a politikusoknak kell meghozni és a tét óriási. Az egyik oldalon az állampolgárok egészsége és biztonsága áll, a másik oldalon pedig a gazdaság és a fiatal generáció jövője. És persze nem lehet elfeledkezni a politikai aspektusról sem: ha sikerül kordában tartani a fertőzéseket, akkor győztesként ünnepeltetheti magát a kormányzó hatalom, de egy válság a legbiztosabb pozíciókat is meg tudja ingatni. Hogy mást ne mondjak, az Egyesült Államokban idén novemberben lesz elnökválasztás és az elmúlt hetekben rohamosan csökkent Trump elnök újraválasztásának esélye. A másik tényező a közvélemény és közgondolkodás: kérdéses, hogy a fiatal generációk szolidaritása és fegyelmezettsége meddig tart, számukra az egészség mellett a saját és családjuk jövője, létbiztonsága a tét.

Így vagy úgy, a vírus terjedését megállítva vagy sem, de a gazdaság újra fog indulni, azonban az aligha fog hasonlítani az elmúlt időszakéra. A 2008-as válság után a jegybankok és kormányok erős segítségével létrejött egy ún. „Goldilock” állapot, ahol alacsony kamatok mellett, inflációs nyomás nélkül tudott erősödni a világgazdaság. Úgy gondolom, hogy ez a korszak lezárult. A monetáris politikának már nem sok mozgástere van, a válságot okozó világjárvány ellen pedig tehetetlen. A válságkezelésben a fiskális politika kaphat nagyobb szerepet, azon államok, akik a bő esztendőkben fegyelmezett költségvetési politika mellett csökkenteni tudták az államadósságot, most hatékonyabban tudják segíteni a bajba jutott vállalataikat és állampolgáraikat. A válság mélysége is eltérő lesz régionként vagy országonként. Eleinte a távol-keleti országok gazdaságáért aggódott a piac, viszont könnyen lehet, hogy hosszú távon nyertesként kerülnek majd ki. Hiába áll rendelkezésre szinte korlátanul olcsó pénz az államok és a vállalatok finanszírozására, a piaci spread-ek kinyílhatnak és megugorhat a csődesemények száma. Az elmúlt válság tapasztalatai alapján erre bőven van még tér (USA high yield kötény spread most (zöld) és a 2008-as válság idején (kék)):

Az elmúlt évtized széleskörű részvényárfolyam-emelkedésének, az erre rásegítő sajátrészvény-vásárlásoknak és a vele párhuzamosan hatalmasra duzzadó passzív befektetések korszakának is vége lehet. A nyertesek mellett most már lesznek vesztesek is, így az aktív vagyonkezelés szerepe megnőhet, de a döntések nehezebbek lesznek egy teljesen megváltozott környezetben, ahol a múlt adatai és módszertanai már nem biztos, hogy relevánsak lesznek.

A mostani válság nem csak pénzügyi szektort, hanem az emberiség világról alkotott képét, a mindennapokat, szokásokat és preferenciákat is gyökeresen megváltoztathatja, egy új korszak kezdődhet. A fiatal generáció a jövőben várhatóan többet takaríthat meg, többet fordítanak majd egészségügyi szolgáltatásokra (és ezt várják majd az államháztartás szintjén is), kevesebbet kényelmi szolgáltatásokra, a tartós fogyasztási cikkek ismét tartós használatba kerülhetnek, megváltozhatnak az utazási szokások, a munkavégzés, oktatás, szabadidős tevékenységek. Szektorok, iparágak, szakmák tűnnek el vagy alakulnak át teljesen. A fogyasztás visszaesése és racionálisabbá válása hosszú távon pozitív lehet (nem csak környezetvédelmi szempontból), a közeljövő legfontosabb kérdése viszont az, hogy hogyan találja meg az emberiség az arany középutat a jelen egészségügyi valamint a jövő gazdasági biztonsága között. A tét hatalmas és meghatározza majd a következő évtizedet.

Kedves Látogató!
Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató